A szervezetek számos értékelési és mérési eszközt használnak: interjúk, tesztek, AC/DC folyamatok, teljesítményértékelés, 360°-os kérdőívek stb. Ezek többsége azonban elsősorban az egyéni képességekre és tulajdonságokra fókuszál – kevésbé arra, hogy az adott személy viselkedése milyen hatással van a környezetére. A szociometria ezzel szemben éppen ezt a „láthatatlan” dimenziót teszi láthatóvá. Segítségével feltárhatók azok a rejtett mintázatok és dinamikák, amelyek a mindennapi együttműködést alakítják.

Ennek jelentősége, hogy a szervezetek működését nem csupán – sőt, gyakran nem is elsősorban – a formális struktúrák, szerepek és folyamatok határozzák meg, hanem az informális kapcsolati hálók, amelyek összekötik az embereket. Ha ezeket a kapcsolatokat megértjük, mélyebb betekintést nyerhetünk az együttműködés minőségébe, az információáramlás útvonalaiba és a teljesítményt befolyásoló egyéb tényezőkbe. A szociometria erre kínál tudományosan megalapozott, jól strukturált módszert.

Mi az a szociometria?

A szociometria egy szociálpszichológiai módszer, amely kérdőíves felmérés segítségével tárja fel egy csoporton belüli kapcsolati struktúrákat, viszonyokat és szerepeket. Alapját az a jelenség adja, hogy minden közösségben léteznek informális vezetők, perifériára szorult tagok, klikkek, valamint kulcsszereplők, akik összekötik a csapat különböző részeit. A szociometria ezeket a mintázatokat azonosítja és vizuálisan megjeleníti, így kézzelfoghatóvá téve a csapat működésének rejtett rétegeit.

Miért lényeges ez HR szempontból?

A szervezetekben gyakran eltérés van a formális kapcsolatok és a tényleges működés között. Előfordulhat például, hogy a vezető „kedvenc” munkatársát jelöli a tehetségprogramba, miközben a valódi hatást egy másik kolléga gyakorolja a csapatra, hiszen ő az, aki informálisan támogatja legerősebben az együttműködést és a közös eredményeket, még ha ez nem is mindig látható a vezető számára.

A szociometria segít válaszokat adni olyan kérdésekre, mint:

• Kik a valódi véleményvezérek a csapatban?
• Hol akad el az információáramlás?
• Mely munkatársak vannak elszigetelve?
• Hogyan alakulnak a rejtett konfliktusok?

Ezek az információk pedig különösen értékesek lehetnek a szervezet- és vezetőfejlesztő programokban, a tehetségmenedzsmentben, az onboarding során, valamint a csapatépítő kezdeményezésekben.

A szociometria tehát jól kiegészíti a hagyományos HR-eszközöket: egy olyan nézőpontot ad, amely kiemelten értékes a szervezeti működés mélyebb megértéséhez. Ráadásul széles körben alkalmazható – a vállalatokon túl oktatásban, kutatásokban vagy akár sportcsapatokban is.

Érdekel, hogyan működik a gyakorlatban?

Kifejlesztettünk kifejezetten a fenti célokra egy automatizált, szervezeti fókuszú platformot, ami egyszerűen használható, azonnali kiértékeléssel készít riportokat és könnyen beépíthető a mindennapi HR folyamatokba. Ha szeretnéd megismerni, vedd fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeinken!