Az érzelmi intelligencia kulcsfontosságú szerepet tölt be a munkavállalói jóllét fenntartásában és fokozásában számos különböző szervezeti területen. Mind vezetői, mind munkavállalói oldalról kutatások támasztották alá, hogy az érzelmi intelligencia magas szintje együtt jár a pszichológiai jólléttel, amelyre többek között alacsonyabb stressz-szint és magasabb élettel való megelégedés jellemző.

Ebből arra következtethetünk, hogy azok, akik érzelmeiket hatékonyan szabályozzák és mások érzelmeit megfelelően kezelik, azok magasabb munkával való elégedettségről számolnak be. Ez az összefüggés különösen fontos szerepet tölt be azokban a szituációkban, ahol a stressz szintje magas: az érzelmi intelligencia enyhítheti a negatív hatásokat és segíthet a reziliencia és az optimális működés fenntartásában.

De milyen hatása van az érzelmi intelligenciának a munkahelyi környezetre? Optimális esetben, amikor a munkavállalók érzelmi intelligenciája magas, a munkahely érzelmi légköre pedig támogató, abban az esetben megfigyelhető a munkavállalók pszichológiai jóllétének növekedése, amely pedig produktivitáshoz, növekvő teljesítményhez és elköteleződéshez vezethet. Az érzelmi intelligenciát fontos tényezőként kategorizáló szervezetekre jellemző, hogy egészségesebb szervezeti kultúrát építenek ki, amely elengedhetetlen a siker felé vezető folyamatban.

Az „Optimális” eset nem véletlenül került hangsúlyozásra. Sajnos nem minden munkavállalónak, és általánosabb szinten nem minden szervezetnek van lehetősége vagy kapacitása érzelmi intelligenciát fejlesztő gyakorlatokat beépíteni a mindennapi működésükbe. Ez a különbség megmutatkozik a különböző szektorok közötti, munkahelyi jóllétben megmutatkozó éles eltérésekben. Továbbá ez a jelenség rávilágít arra, hogy szükség lenne inkluzív EQ fejlesztési tréningprogramok kidolgozására.

Az EQ, vagyis az érzelmi intelligencia szintjének mérése ma már tudományosan megalapozott módszerekkel is kivitelezhető. Az egyik ilyen eszköz a svájci fejlesztésű Emco4 érzelmi intelligencia teszt, amely segít átfogóan feltérképezni a dolgozók érzelmi kompetenciáit. A mérés nem csupán a fejlesztendő területek azonosítására szolgál, hanem alapot adhat személyre szabott fejlesztő tréningek kidolgozásához is. A munkahelyi jóllét szempontjából kulcsfontosságú, hogy a szervezetek ne csak felismerjék az EQ szerepét, hanem mérjék, fejlesszék, és hosszú távon építsék be a szervezeti kultúrába. Csak így válhat valósággá az a támogató környezet, amelyben a munkavállalók nemcsak jól érzik magukat, de képesek a legjobb teljesítményüket is nyújtani.