Vajon a határozott, domináns vagy akár nárcisztikus személyiség valóban előnyt jelent a vezetői szerepekben? Bár a vezetésről szóló közbeszédben gyakran megjelenik az a gondolat, hogy a „keményebb” személyiségvonások segíthetik az érvényesülést, egy friss kutatás árnyaltabb képet mutat.

Az AC/DC módszertan, mint minden mérőeszköz, meglehetősen standardizált. Kutatások sokasága igazolja, hogy az alapelemekre fordított figyelem, erőfeszítés kifejezetten javítja a minőséget, megbízhatóságot. Ilyen pl. a megfigyelési szempontok kidolgozottsága, az értékelő/megfigyelők felkésztésének minősége, egységessége, illetve a gyakorlatok szervezeti valósághoz történő igazítása (modelling).

A szervezetek számos értékelési és mérési eszközt használnak: interjúk, tesztek, AC/DC folyamatok, teljesítményértékelés, 360°-os kérdőívek stb. Ezek többsége azonban elsősorban az egyéni képességekre és tulajdonságokra fókuszál – kevésbé arra, hogy az adott személy viselkedése milyen hatással van a környezetére. A szociometria ezzel szemben éppen ezt a „láthatatlan” dimenziót teszi láthatóvá. Segítségével feltárhatók azok a rejtett mintázatok és dinamikák, amelyek a mindennapi együttműködést alakítják.

A vezetői kinevezések az egyik legnagyobb hatású belső szervezeti döntések közé tartoznak. A vezető meghatározza a célokat és megszervezi a csapatot azok megvalósítására. Hatással van a cég eredményességére, a munkavállalók elkötelezettségére, és működésével példát mutat a szervezet tagjai számára. Mindezt megfordítva a vezetői kinevezések kockázata is magas: egy nem illeszkedő vezető anyagi károkat okozhat, csökkenti a teljesítményt, fluktuációhoz és a kultúra romlásához vezethet. Mindezt már jól ismerjük. A nagy kérdés azonban továbbra is az: hogyan válasszunk jól vezetőt?

A precizitás, pontosság és szabálybetartás kritikus kompetenciák egy irodavezető esetében – mégis gyakran kizárólag az interjúra próbáljuk bízni a mérésüket. Mi történik akkor, amikor a megbízható szakértői eszközöket elutasítjuk, de továbbra is pontos döntést várunk? Ez az írás ennek a szakmai dilemmának a hátterét és kockázatait járja körül.

A kiválasztási módszerek között a mai napig az egyik legelterjedtebb eszköz az interjú. Mi adja ennek a töretlen népszerűségét?

Az EMCO4 Certificate tréning egy rövid, intenzív szakmai képzés, amely megtanít arra, hogyan értelmezd az EMCO4 érzelmi intelligencia teszt eredményeit, és hogyan adj hiteles, építő visszajelzést a kitöltőknek. A tréning során megismered a teszt szakmai hátterét, a négy fő dimenzió jelentését, valamint tipikus eredmény-mintázatokkal is megismerkedhetsz.

A mai, modern világban egyre inkább olyan szolgáltatásokat veszünk igénybe, ahol úgy érezzük, a szolgáltatás igazodik a mi igényeinkhez, és nem fordítva. A VTS Online pontosan azt adja, amire 2025-ben a legtöbb szakember és ügyfél vágyik: szabadságot, hatékonyságot és kényelmet, anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötni a minőségben, megbízhatóságban és professzionalitásban.

Sokan hiszik, hogy a vezetői siker kulcsa az intelligencia, a szakmai tapasztalat, tudás és a logikus gondolkodás. Ezek valóban nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy valaki eljusson egy felelősségteljes pozícióba. Ám ahhoz, hogy ott tartósan jól is teljesítsen és valódi hatással legyen másokra, az érzelmi intelligenciája (EQ) döntő fontosságú.

HÍREK Mennyibe kerül a rossz vezető 2025-ben? A vezetés ma már messze nem csak a szakmai tudásról szól. Egy vezető befolyása túlmutat a napi operatív feladatokon és döntéseken: ő az, aki meghatározza a szervezet kultúráját, a csapat légkörét és végső soron az üzleti eredményeket is. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a rossz vezetés ára sokszor csak akkor derül ki, amikor a következmények már „kézzelfoghatóak”, akár pénzben, akár az elvándorló tehetséges munkavállalók hiányában. […]